2013. november 14., csütörtök

Játékos tudásmérés Bernády szellemében

Milyen rangra emelte Marosvásárhelyt Bethlen Gábor fejedelem 1616-ban kelt kiváltságlevelében? Hogyan változott meg ezek után a város elnevezése? Mit ábrázol a Bethlen Gábor idejéből származó, Bernády korában is használt városcímer, és miben különbözik attól a mai címer? Hányban épültek a marosvásárhelyi vár bástyái, mivel foglalkozik a bognár, a kádár, a süveges és a köteles, mi volt az eredménye az 1707-es utolsó marosvásárhelyi országgyűlésnek? – többek között ezekre a kérdésekre kellett választ adniuk a Bernády Napok keretében Bethlen Gábortól Bernády Györgyig címmel megszervezett diákvetélkedő résztvevőinek. 
A marosvásárhelyi Bernády Ház földszinti termében péntek délben tíz, gimnazistákból álló csapat – a Dr. Bernády György Általános Iskolából érkezett Kultúrpajtások és Városépítők, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumot képviselő Bernády tanácsosai, a Várvédők és az Aranyszarvas az Európa Gimnáziumból, a George Coşbuc Általános Iskolából jött Székölyök és Történészek, illetve a koronkai Toldalagi Mihály Általános Iskolát képviselő Toldalagi leányai és Bernády fiai – mérte össze tudását, ügyességét. A vetélkedő forgatókönyvét Simon György magyar szakos tanár állította össze, a játékot Farkas Katalin vezette, a diákok válaszait háromfős bizottság: Kiss Tünde magyar szakos tanfelügyelő, zsűrielnök, Márton László történész, levéltáros, illetve Oniga Erika művészettörténész pontozta.
A tárgyi tudást mérő, ötletes kérdések után az improvizálókészség, az adott korral való azonosulás képessége is mérlegre került, ekkor ugyanis a csapatoknak megadott témára kétperces jelenetet kellett rögtönözniük. A vetélkedőbe a pedagógusokból és diákokból összetevődő szurkolótábor is bekapcsolódhatott, a verseny első felében a játékvezető közönséghez intézett villámkérdéseire lehetett válaszolni – honnan kapta a Görög-ház a nevét?, mivel foglalkozik a tímár? –, az improvizációs feladat során pedig azt kellett kitalálni, hogy milyen várostörténeti mozzanatot elevenít fel a bemutatott jelenet. A helyes válaszokért kitűző, képeslap, ismertető könyvecske járt.
A tudáspróba végén arra volt kíváncsi a játékvezető, hogy melyik marosvásárhelyi iskola viseli a városépítő nevét, és hol található ez a tanintézet, végül pedig azon kellett elgondolkozniuk a diákoknak, hogy milyen személyiségnek állítanának szobrot Marosvásárhelyen, és miért. A versenyzők többek között Kossuth Lajos, Bodor Péter, Bethlen Gábor, Bem József nevét említették, és nagyszerűen meg is indokolták válaszukat. A vetélkedő végén László Márton történész elismerését fejezte ki a diákoknak és tanáraiknak az alapos felkészülést tükröző eredményekért, és azt is megjegyezte, hogy a verseny egyetlen problémás pontja a városcímerre vonatkozó kérdés volt, de – mivel a címer az idők során változott –, a zsűri többféle választ is elfogadott.
A díjazás előtt Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke üdvözölte a diákokat. Megköszönte, hogy ilyen sokan beneveztek erre a versenyre, és arra kérte a résztvevőket, hogy társaik figyelmét is keltsék fel a Bernády korában való elmélyülés örömére.
A vetélkedő első helyezettje a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból érkezett Bernády tanácsosai nevű csapat – Kis Csenge, Pávai-Marossy Zsófia Réka, Popa-Müller Victor Dávid – lett, második helyezést a Dr. Bernády György Általános Iskolát képviselő Városépítők – Bakó Loránd, Luca László, Kecskés Péter – értek el, harmadik helyezett pedig a Várvédők, az Európa Gimnázium csapata – Wagner Thomas, Czink Hunor, Oltean Annamária – lett. A G. Coşbuc Általános Iskola diákjai, a Székölyök nevű csapat – Bakó József, Székely Király Attila, Tamás Szabolcs Huba – Bernády-díjban részesült, a többi csapat részvételi díjat kapott.
Borbély László a középiskolások esszépályázatának győzteseit is kihirdette. A hét pályázó közül a Bernády-díjat – a Hunyadi László által készített, Bernády Györgyöt ábrázoló plakettet – Bakó Eszter, a Bolyai líceum tizenkettedikese kapta, harmadik helyezett Farkas Réka, a Bolyai líceum kilencedikese lett – munkáját Kovács Géza grafikájával jutalmazták –, a második díj – Gyarmathy János plakettje, illetve Kovács Géza grafikája – Szitai Esztert, a Művészeti Líceum kilencedikes diákját illette, a pályázat első díját pedig a Bolyai líceum tizenkettedik osztályába járó Kántor Zsolt kapta, jutalma A marosvásárhelyi Kultúrpalota 1908 – 1913 című album, Hunyadi László és Gyarmathy János plakettje, illetve Kovács Géza grafikája lett.
Nagy Székely Ildikó

Népújság, 2013.X.25.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése