2014. január 23., csütörtök

Donászy Magda: Hóember



Hóna alatt seprűt szorít,
pedig nem is sepreget.
Bizony ésszel fel nem éred,
ez az ember ki lehet.
Hóval, faggyal nem törődik,
tűri némán, szótlanul,
De mikor a tavaszt érzi,
mint a patak, könnye hull.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése