Komplex tanulási zavarok ( folytatás)

• Diszlexia: napjainkban vannak, akik kizárólag a speciális olvasási nehézséget értik rajta, mások kombinált, olvasási-, és írási nehézséget definiálnak vele, és végül vannak, akik mindenfajta tanulási nehézséget diszlexiának neveznek.
• Diszgráfia, diszortográfia: az írás, helyesírás nehézsége.
• Diszkalkulia: a számolás nehézsége, számolási zavar.
• Viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok 

Bővebben a diszlexiáról, diszgráfiáról:
Az olvasás és írás nehézségét diszlexiának nevezik. Diszlexiás az a gyermek, aki jó értelmi képességgel rendelkezik, azonban az általános iskolában a megszokott idő alatt és az ott szokásos gyakorlás mellett nem tanul meg olvasni.
Az olvasás, az írás és a helyesírás zavarai (diszlexia, diszgráfa) szorosan összetartoznak. Az összetartozás alapja, hogy olyan képességek fejletlenségére vonatkoznak, amelyek az írott szókép felismeréséhez, a szókép elemei (betűk) közötti kapcsolatok (sorrendiség) percepciójához, illetve a szókép írott megjelenítéséhez szükségesek.
Az írás zavarai nem az írás külalakjára, hanem a szótest felépítésére vonatkoznak.

Okai lehetnek…
Oka lehet a beszédközpont szervi vagy működéses sérülése, mely elsősorban a látási, hallási ingerek felfogásának és azok kapcsolatainak zavarában jelentkezik. A sérülés bekövetkezhet a születés előtt, a szülés alatt vagy után is. Ennek oka lehet az anya terhesség alatti megbetegedése vagy veszélyeztetett terhesség, nehéz, elhúzódó vagy rohamos szülés, illetve szülés után hosszan tartó sárgaság, középfülgyulladás, agyhártyagyulladás.
További oka lehet még az örökletesség is.

Olvasásban, írásban jelentkező tünetek

• Különböző betűtévesztések:
• A tévesztések lehetnek:
• optikusak - amikor a látási kép alapján téveszt a gyermek: pl: t=j; t=f; h=n
• akusztikusak - amikor a hallási kép alapján téveszt: pl.: p=b; t=d; s=sz
• a látási - hallási azonosság miatt téveszt: pl.: b=d; m=n
• magánhangzó tévesztések: pl.: ó=ő; u=ü; e=a
• Felesleges betűk, szótagok betoldása, betűk, szótagok kihagyása, szótagcserék: pl.: redő=rendőr; vontat=vonat
• Hibás kombináció: a hosszabb szavakat sokszor az érthetetlenségig eltorzítják, pl. lendkerekes=lenkenderes
• A betűk sorrendjének, az olvasás irányának a felcserélése:pl. ól=ló; üt=tü; tál=lát
• A szövegértés zavara: nem tud a gyermek egyszerre figyelni az olvasás technikájára és a szöveg tartalmára, ezért tanulja nehezen az anyanyelvi tárgyakat.
• Az olvasás tempója is nagyon lassú, elmarad az iskolai követelményektől.
• Írászavar is társulhat a diszlexiához, írásban jelentkező tünetek:
• Rossz ceruzafogással, görcsös, rossz vonalvezetéssel, lassan, sok betűtévesztéssel, kihagyással írnak.
• Legtöbbször az azonos írásmozdulattal kezdődő betűket tévesztik: pl.: l=f; l=b; u=v; a=e
• Gyakori a szavak egybe- illetve különírása.
• A hosszú és rövid magánhangzókat, mássalhangzókat nem érzékelik, ezek jelölése számukra nehéz.
• Gyenge a helyesírásuk és a fogalmazásuk.

További jellemzők
A diszlexiás gyermekeknek általában gyenge a szövegekre való emlékezetük, szegényes a szókincsük, ügyetlenebbek a szóbeli kifejezésben, fogalmazásban. Nehezen tanulnak verseket, szósorokat, óvodás korukban nem érdekli őket annyira a mese, némelyikük későn kezdett beszélni, esetleg hosszú ideig pösze is volt. Iskolába kerülésük idején a beszéd még nem nyújtott számukra elég biztos alapot arra, hogy ráépítsék az olvasást.

Viselkedésben jelentkező figyelemfelhívó jelek
A diszlexiás gyerekek egy részénél a viselkedésükkel is van probléma, kisgyermekesek, játékosak, a figyelmük csapongó, a tanulásban nem kitartóak. Ez már sok gyermeknél megfigyelhető óvodás korban is. Az iskolai kudarcok tovább növelik a nyugtalanságukat, maguk is érzik, hogy gyengébb a teljesítményük, mint ami az intelligenciájukhoz méltó lenne. Egyesek ezt bohóckodással próbálják áthidalni. A tartós kudarcok pedig másodlagosan pszichés problémákat okoznak a gyermeknél, akinek a viselkedésére még több panasz lesz, s ez tanulási teljesítményét is tovább rontja, s ebből a körből nehezen szabadul.
Ezért fontos a logopédiai terápia mellett - mely az egyes részképességek fejlesztése mellett tanulási technikákra is tanít - a pszichológiai megsegítés is a viselkedési problémák csökkentése érdekében.

Bővebben a diszkalkuliáról

A diszkalkulia, a számolási gyengeség, kevésbé ismert és felismert, mint az elsősorban az olvasásnál megnyilvánuló diszlexia, de a valóságban ez is nagyon elterjedt probléma. A diszkalkulia azt jelenti, hogy a gyereknek alapvetően hiányosak és hibásak az elképzelései a számokról, mennyiségekről, nagyságokról, és a matematikai műveletekről. A hibák számok felcserélésében, nagyságrendek tévesztésében, számok megfordításában és egy sor más, jellegzetes módon mutatkoznak meg. Ezek a hibák azonban valójában csak az eredetileg meglévő és az átlagostól eltérő érzékelésben, információ feldolgozásban, és az ehhez kapcsolódó akaratlan figyelmetlenségből fakadnak.
A tipikus diszkalkuliás gyerek értelmes, sőt sokszor nagyon értelmes gyerek, aki azonban az iskolában a számtan órán a vele szemben támasztott követelményeknek egyszerűen nem tud megfelelni. Ez a frusztráció azután ráterjed a szülőkre is, talán még inkább, mint az olvasási problémáknál, mert a szülők nehezen értik, hogy mit nem ért a gyerek. A későbbi diszkalkuliára utaló jelek már az iskolakezdés előtt megmutatkoznak, és az első iskolai évben további jellegzetes tünetek jelentkeznek. Ugyanakkor még inkább igaz, mint az olvasásnál, hogy vannak gyerekek, akik anélkül, hogy diszakalkuliások lennének, ugyancsak nehézségeik vannak a számolásnál. Ezért nehezebb beazonosítani, mint a diszlexiásokat. Ha a következőkben felsorolt ismérvek közül legalább öt esetében igen a válasz, akkor komoly esély van arra, hogy a gyereknek diszkalkuliája van.

Diszkalkuliára utaló jelek:

• A gyereknek feltűnően sok időre van szüksége a számolási feladatokhoz, és nagyon hamar kimerül ezek megoldása közben.
• A mennyiségeket, számokat, nagyságokat, formákat és a távolságokat hibásan, rosszul ítéli meg.
• A számfogalom és a fizikai mennyiség közötti összefüggést nem érti meg
• A számolási szimbólumokat - plusz, mínusz, szorzás stb. - nem mindig ismeri föl, illetve fölcseréli ezeket egymással.
• Az intenzív gyakorlás ellenére sincs érdemi haladás, amit megtanul, azt nagyon gyorsan elfelejti.
• Számjegyeket kihagy.
• Nehézségei vannak a tízes számkörből a százasba, ezresbe és így tovább való átlépésnél.
• Nehézségei vannak a számsorok folytatásával.
• Bizonyos számoknak a számjegyeit felcseréli, például a 67-et és a 76-ot.
• A nagyon hasonlóan csengő számokat - pl. a 19-es és a 90-et felcseréli.
• Fejszámoláskor nem tudja megjegyezni a közbülső eredményeket.
• Az egyszeregy megtanulásával komoly nehézségei vannak.
• Ha 6-ot, illetve 9-et kell írni, olvasni, vagy a számolásnál használni, gyakran felcseréli őket.
• A hasonló külsejű számokat - pl. a 6-ot és az 5-öt felcseréli egymással.
• A másoláskor sokszor hibázik a számok leírásánál.
• Ha térben, vagy időben lezajló folyamatokat kell visszaadni, akkor ezek érzékelésével és megfogalmazásával problémái vannak.
• Ha szöveges feladatot kap, vagy a számtanpéldához kiegészítő szöveg is van, akkor sokkal nehezebben tudja megoldani ezeket a példákat.
• Ha ellentmondó eredményekre jut számolás közben, ezt nem veszi észre.
  
  
  Felhasznált irodalom:
  - Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok, Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen, 2004.
  - Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.