2012. március 19., hétfő

A barátság - V.C

     Nekem a barátság sokat jelent, és rájöttem, hogy nem mindenki igaz barátunk, még ha annak is tartja magát. Ezt a következő történetből tudom.
     Egyszer kimentem három barátommal a dombtetőre háborúsdit játszani. Én vittem kardokat meg más fegyvereket, mert nekik nem volt. Elkezdtük a játékot kettő-kettő ellen, és játszodtunk legalább egy órát. Aztán egyik ellenfelem véletlenül lelökött és nagyon megütöttem a térdem, egy kicsit a vér is folyt. Ennek ellenére a két ellenfelem elfutott, nehogy megszidják őket a szüleim, és nem segítettek még lábra állni sem. De a társam hamar elővett egy kis rongyot és bekötötte vele a térdemet, aztán segített hazatérni. A játékokat is ő hozta haza nekem.
      Ekkor jöttem rá, hogy csak ő egyedül az én igaz barátom, és a másik kettő csak a játékaimért játszott velem.

Márton László

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése