November – Szent András hava, Nyilas hava, Őszutó

Az ember már évszázadok, évezredek óta figyelte a természetet, a természeti jelenségeket, és habár meg nem értette, de a megfigyeltekből képes volt kikövetkeztetni nemcsak egy napra, de akár több hétre vagy hónapra is az időjárást. Manapság sokszor lehet hallani, mikor egy időjárással kapcsolatos megfigyelés hangzik el, hogy már semmi sem a régi. Hogy mi az igazság ebben, még nem tudjuk megmondani. Az éghajlati viszonyok változásához nagyban hozzájárult az ember is. Most hadd ne soroljuk, mindenki tudja, melyek azok a tényezők… Szeretnénk az olvasók elé tárni egy átfogó, egész évre vonatkozó népi megfigyelést. Hogy az ember mikor mire figyeljen. Jegyezze le, és alkalomadtán vesse össze a hagyományt a megfigyeléseivel!

A gazda mondókája szerint:
Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet napja
Tél elejét szabja.
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.

Ha Mindenszentek napja (november 1.) telet hoz, Mártonra (november 11.) nyár lesz. • Nedves Mindenszentek lágy telet, a derűs zordat jelent. • Ha száraz a levágott cserfaág bele, akkor kemény tél lesz, ha nedves, akkor enyhe. • Halottak napjára (november 2.) rendszerint a hegyekben leesik a hó. • Ha Márton napján (november 11.) tisztán ment le a nap, kemény, ha homályban, lágy tél jön. • Márton olykor kemény lovon jár. • Ha Mártonkor a lúd jégen áll, karácsonykor sárban botorkál. • És Márton a tél lakája, ő jelenti be, hogy itt van. • Ha az ingjét megrázza Erzsébet (november 19.), a világ fehér lesz. • Ha András napja (november 30.) fehér, rossz év, ha víg, akkor víg év lesz.

Forrás : Déli szó (internet)