A TANULÁSI ZAVAR TÍPUSAI

 

Az elkövetkezőkben a tanulási zavarok típusait fogom bemutatni, ezek néhány jellemzőjét, amelyek alapján az egyes zavarok felismerhetőek. Ezek megállapítására a fejlesztőpedagógus különböző eljárásokat alkalmaz, az első jelek, tünetek észrevétele azonban a gyermekkel közvetlenül fogalkozó személyekre hárul (szülők, óvódapedagógus, tanító, tanár), akik szembesülvén a gyermek különféle tanulási nehézségeivel szakember segítségét kérik a nehézségek megszüntetésére.

A típusok rövid felsorolása:

Részképességzavarok

Részképesség: a komplex teljesítmények (pl. írás, olvasás, számolás) kivitelezését lehetővé tevő kognitív és motoros funkciók.
A motoros és a kognitív funkciók területén megmutatkozó deficitet nevezzük részképességzavarnak, amely az intelligenciaszinttől függetlenül lép fel.

• A kognitív funkciók zavarai
• A percepció zavarai
• Az egyensúlyrendszer zavarai
• Az auditív rendszer zavarai
• A vizuális rendszer zavarai
• A taktilis-kinesztetikus rendszer zavarai
• Figyelemzavar
• Emlékezeti problémák
• A gondolkodás zavara
• Beszéd sajátosságainak zavara
• A motorikum zavarai
• Az izomtónus zavarai
• hipotónus
• hipertónus
• A nagymozgások zavarai
• rosszul integrált reflexek
• zavarok a testtartás-, állás- és egyensúly-reakciókban
• A finommotorika zavarai
• A cselekvés tervezésének és irányításának zavarai

Komplex tanulási zavarok

• Diszlexia: napjainkban vannak, akik kizárólag a speciális olvasási nehézséget értik rajta, mások kombinált, olvasási- és írási nehézséget definiálnak vele, és végül vannak, akik mindenfajta tanulási nehézséget diszlexiának neveznek.
• Diszgráfia, diszortográfia: az írás, helyesírás nehézsége.
• Diszkalkulia: a számolás nehézsége, számolási zavar.
• Viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok

Más megközelítés alapján:

• Idegi eredetű (neurogén) tanulási zavarok
• Ezek a központi idegrendszer működési zavarainak következtében jönnek létre
• Lelki eredetű (pszichogén) tanulási zavarok
• Ezek környezeti ártalmak hatására alakulnak ki
• Poszttraumás tanulási zavarok
• Ezek gyermekkorban szerzett agykárosodások következményei

Tanulási zavarok típusai és megjelenési módjai bővebben:

Részképesség-zavarok

A motorikus és a kognitív funkciók területén megmutatkozó deficitet nevezzük részképesség-zavarnak, mely az intelligenciaszinttől függetlenül lép fel.

A részképesség tehát nem olyan komplex jelenség, mint az olvasás, írás vagy számolás, hanem ezeknek a képességeknek az alapjául szolgáló funkciók együttese. A kultúrtechnikák elsajátításának lehetősége akkor alakul ki, ha a gyerek már képes ezekre a részteljesítményekre, valamint az érzékelőrendszerek is összehangoltan működnek egymással és a mozgással.

Kognitív funkciók zavarai:
A percepció zavarai

A tanulási zavarokkal küszködő gyermekek érzékszervei épek, kifogástalanul látnak és hallanak. Problémáik abból fakadnak, hogy az érzékszerveken keresztül beérkező információk, jelek értelmezése pontatlan, hibás, a központi idegrendszer nem képes az érzékszervek által közvetített információkat pontosan felfogni, továbbítani, tárolni, korábbi ismeretekkel összehasonlítani, rendszerezni, koordinálni, feldolgozni, s végül az adekvát reakciót indítani. Pl. Vannak gyerekek, akik állandóan vakaróznak, dörzsölik a kezüket, csúszkálnak a padon, széken, stb.

1. Az egyensúlyrendszer zavarai:

Bizonytalanság: nehézségi erő észlelésében → Gyerek nem meri megváltoztatni stabil testhelyzetét pl. fél a fél lábon állástól, fára mászástól, stb.

Elégtelen működés: kevés egyensúlyingert érzékel → pl. forgás vagy körhintázás közben nem szédül

Túlműködés: túl sok egyensúlyingert érzékel → pl. nem szeret hintázni, gyakran szédül

2. Az auditív rendszer zavarai:

Az irányhallás hiányosságai → nem tudja, melyik irányból jön a hang

A hallási differenciálás hiányosságai → nem képes a hangokat magasságuk, mélységük, zöngésségük alapján megkülönböztetni

Hallási figura-háttér észlelés zavarai → nem tud egyetlen, kiválasztott hangra vagy szóra figyelni

Hallási zárás, szerialitás zavar → nem tudja a különálló hangokat egyetlen szóvá összeolvasztani

3. A vizuális rendszer zavarai:

Alak- és térészlelés hiányosságai → egyes betűk (alak, forma, méret) megkülönböztetésének nehézségei pl. b, d, g, q, a, stb.

Vizuális differenciálás hiányossága → nem ismer fel egy adott képet hasonló képek között

Vizuális alak-háttér zavar → a vizuális „jelsalátából” nem tudja a számára fontos, lényeges információt kiemelni

Vizuális zárás, szerialitás zavar → képtelen a részinformációk egésszé alakítására pl betűkből szavak, szavakból mondat

4. A taktilis-kinesztetikus rendszer zavarai:

A saját test érzékelésének elégtelensége → erősen kell fogni, ill. erősen ragad meg mindenkit

A kinesztetikus érzékelés hiányossága → pontatlanul észleli saját izületei helyzetét, testtartását, ezért mellényúl

Az alak-háttér észlelésének hiányosságai → pontatlanul fogja fel az érintési ingereket pl. hátára írt betűt

Figyelemzavar

A gyerek figyelme elkalandozik, könnyen elterelhető

Hullámzó, ingadozó intenzitású, képtelen a zavaró ingereket figyelni, gátlás alá helyezni
Perszerváció (figyelem tapadása)
Szelektálási képtelenség
Az emlékezet zavarai

A gyerek számára gondot jelent az ingerek (tárgyak, tárgyképek, szavak, mondatok, utasítások) tárolása, azonnali vagy késleltetett felidézése. Csökkent, nem elégséges a tárolási kapacitásuk.

Minőségében a tárolás felszínes, nem relációkat, műveleteket, információtömböket tárolnak, hanem a konkrét vizuális vagy akusztikus ingerek megjegyzésére törekszenek.

Előhívási stratégiáik sem hatékonyak, ami kódolási zavarokra és szerialitás zavaraira vezethető vissza.

A gondolkodás zavara

A tanulási zavarral küzdõ gyerekek a konkrét feladatok szintjén elfogadhatóbban teljesítenek, a problémák többsége akkor jelentkezik, amikor a feladat absztrakt fogalmakat és formális gondolkodást igényel.

Gondolkodási nehézséget jelent:

- relációk megfordíthatóságának felismerése

- rész-egész felismerése

- bennfoglalás felismerése

- alá-fölérendeltségi összefüggések felismerése

- ok-okozati összefüggések felismerése

A gondolkodás zavara szoros együttjárást mutat a beszéd sajátosságaival. Megfelelő családi környezetben a gyerek analóg úton sajátítja el az alapszókincset, a nyelvi struktúrákat, a mondatalkotás szabályait. A hétköznapok arra is lehetőséget adnak, hogy beépüljenek viselkedésrepertoárjukba olyan alapvető szokáscselekvések, mint a köszönés, az információ- vagy segítségkérés, az érzelmek kinyilvánításának verbális formái.

Problémának kell tekinteni, ha hiányos a tárgyi világ ismerete, ha a szókincshiány miatt nem képes megnevezésre. Legnyugtalanítóbb a relációszókincs szinte teljes hiánya, hiszen következményeit érzékelhetjük nemcsak a matematika, hanem a nyelvtan, környezetismeret, az egész intellektuális fejlődés terén.

A motoros funkciók zavarai:
Az izomtónus zavarai

hypotónus: túl alacsony az izomzat feszültségi állapota → minden mozgás fárasztó, mozgásigénye csökkent, mozdulatai erőtlenek

hypertónus: az izomfeszültség túl magas → állandóan nagy ellenállást kell leküzdenie a mozdulat létrejöttéért

A nagymozgások zavarai

reflexzavarok: újszülöttkori feltétlen reflexek (pl. elemi járás, kúszás, mászás) nem kerülnek gátlás alá, így akadályozódik az agykérgi irányítású mozgás-megnyilvánulások elsajátítása

zavarok a testtartás-, állás és egyensúly-reakciókban: ügyetlen, bizonytalan a zenés-mozgásos játékokban, sportevékenységben

A finommotorika zavarai

az ujjak, a kéz, a kar izomzatának területén: remegés, túl alacsony feszültség tapasztalható

a száj izomzatának területén: nem tud fújni, fütyülni, cuppantani, nyelvével csettinteni

a szem környéki izmok területén: képtelen tekintetét rögzíteni, szemmel fixálni, követni mozgást

A cselekvés tervezésének és irányításának zavarai

fejletlen testséma: nem ismeri a testrészeit, vagy nem tudja megmutatni magán vagy máson

jobb-bal megkülönböztetésének nehézsége

kialakulatlan laterális dominancia: nem ismerhető fel, hogy jobb vagy balkezes-e

nehézségek a test középvonalán történő átnyúláskor: nem tudja bal kézzel megfogni a jobb térdét

gyenge bilaterális mozgáskoordináció: két testfél együttműködésének képtelensége, kéz és láb diszharmonikus mozgása

motorikus gátoltság: mozgások kivitelezése meglassúbbodik

motorikus hiperaktivitás: állandóan izeg-mozog, képtelen egy helyben ülni

Sajátos problémaegyüttes a hiperaktivitás magatartászavar, ami egyrészt önálló szindróma, másrészt sok esetben együtt jár tanulási nehézségekkel. A hiperaktivitás 5-6 éves kortól diagnosztizálható, a viselkedés 3 fő területén jelenik meg:

Motoros tünetek:

- a gyerek megállás nélkül futkározik, a helyiség bútorait rendszeresen mászókának használja

- képtelen egy helyben ülni

- még ülő helyzetben is izeg-mozog

- alvás közben is sokat mocorog

- mindig úton van

Impulzivitás:
- gyakran előbb cselekszik, minthogy gondolkodna
- feltűnően gyorsan és sokszor vált át egyik cselekvésről a másikra
- feladatait képtelen megszervezni
- szinte állandóan ellenőrzést igényel
- nehezen tudja kivárni, míg egy játékban rá kerül a sor
Figyelem zavarai:
- gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett
- gyakran nem figyel arra, amire kellene
- figyelme könnyen elterelhető
- képtelen koncentrálni folyamatosan
- a játék nem tudja lekötni, nem tud tartósan játszani
Hiperaktivitásról minimum 2 motoros, 3 impulzív, 3 figyelem zavar tünet esetén beszélünk.

Folytatása következik!